Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét, de ez csak az egyik égbekiáltó probléma a rangsorral, amelyre hivatkozva manapság szankciókat, országokat elmarasztaló jelentéseket alapoznak – derül ki egy friss elemzésből.
A Nézőpont Intézet felszólítja a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére való hivatkozástól, mert az hiteltelen, téves módszertanon alapul és téves következtetésekre jut – Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője ezt január 15-i sajtótájékoztatóján mondta, amelyen bemutatták az intézet legújabb elemzésének eredményeit.
A Nézőpont Intézet a Transparency International korrupciós indexének módszertanát vizsgálta meg és több meghökkentő problémát is talált, amelyek önmagukban is elegendőek lennének arra, hogy komoly körökben a Transparency jelentései ne képezhessenek hivatkozási alapot.
Azontúl, hogy a Transparency valójában nem a korrupció szintjét méri, hanem egyes szakértők szubjektív véleményeit értékeli, még csak nem is saját felméréseket vesz alapul, hanem más szervezetek kutatásait. Azonban itt nem állnak meg, ugyanis szürreális módon, a tudományos sztenderdeket teljesen figyelmen kívül hagyva előfordul, hogy ezek a szervezetek visszahivatkoznak a transparency-s indexre.
S ha mindez nem lenne elég, a Nézőpont egy olyan összefüggésre is felfigyelt, amely akár a „korrupció korrupciójának” is tűnhet: a Transparency szerint legkevésbé korrupt országok pont a Transparency fő finanszírozói.
Mráz Ágoston Sámuel szerint ez az összefüggés felvet kérdéseket, például, hogy az ezen országok által elutalt összegek, nem „védelmi pénznek” számítanak-e. „A Transparency szerint a világ kilencedik legkevésbé korrupt országában, Németországban a Cum-Ex adócsalási botrány árnyékolta be az ottani kormányt, miszerint tőzsdei vállalatok osztalékfizetése után fizetendő adót törvénytelen módon igényelték vissza az érintettek, s ez az ügy a mai napig napirenden van Olaf Scholz érintettsége miatt. A vádak szerint ez a séma akár 66 milliárd dollárral is megkárosíthatta az adófizetőket Európa-szerte. Hamburg városvezetőjeként a mai német kancellár, Olaf Scholz a gyanúba keveredett Warburg Banknak 47 millió eurónyi adóvisszatérítés kifejezését nem akadályozta meg, amelyet a banknak a botrány kirobbanása után vissza kellett fizetnie. Az üggyel kapcsolatban a törvényhozó testület vizsgálóbizottsága több alkalommal is kihallgatta Olaf Scholzot” – olvasható az elemzésben, hogy csak egy példát említsünk.
1. A Korrupció Érzékelési Index nem a Transparency saját felmérése: bár a korrupciós rangsor kapcsán a média gyakran a Transparency felmérésére hivatkozik, valójában tizenhárom másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, amelyek egyébként az országok eltérő körét, eltérő célokkal, és a korrupciót is csak érintőlegesen, azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.
2. A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez: a Transparency és a közleményeit kritikátlanul átvevő média is valótlanul állítja, hogy az index a korrupciót méri. Valójában gondosan kiválogatott személyek véleményén alapuló pontszámok alapján készül az országok rangsora.
3. Egy szűkkörű, elfogult szakértői zsűri ítéli meg az országokat: az úgynevezett „Magyarország-szakértők” ugyanazon baloldali szakértői véleményhegemóniához tartozó személyek, akik nemcsak egy irányba elfogultak, de adott esetben nem is a korrupcióval kapcsolatos tudományterület szakértői.
4. A Transparency és adatdonor indexei körbehivatkozzák egymást: a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is a Transparency-re mutat hivatkozási alapként korrupcióval kapcsolatos pontszáma meghatározásakor, melyet végül ismét felhasznál a Transparency.
5. Országonként különböző és eltérő számú indexet vesznek figyelembe: 10-nél több index egyik ország esetében sem szolgáltat részpontszámokat, 13 ország esetében viszont csak 3 részpontszámból tudtak a rangsorhoz pontszámot előállítani. Az adatforrások eltérő száma miatt különböző súllyal esnek számításba az egy-egy szervezettől átvett értékelések.
6. Az éves index országonként eltérő éveket vesz alapul: bár az éves rangsor éves korrupciós szintről számol be, a 2023-as rangsor alapjául szolgáló személyes vélemények valójában 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazódtak meg.
7. A Transparency szerint legkevésbé korrupt országok a Transparency fő finanszírozói: a Transparency-t finanszírozó, liberális vezetésű országok rendre kiválóan szerepelnek a szervezet rangsorán, annak ellenére, hogy azok hangosak a valódi állami korrupciós ügyektől. Ez az ellentmondásos helyzet felveti a maffiában jellemző „védelmi pénz” szedésének látszatát.
8. Magyarország valójában az EU 27 tagállama közül a 7. legkevésbé korrupt – az EU hivatalos felmérése szerint. Az Eurobarometer felmérése alapján hazánkban az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése (HU: 37 százalék, EU: 30 százalék), amely az EU-rangsorban a hetedik legjobb eredmény.
A teljes elemzést a Nézőpont Intézet oldalán közzétett linken keresztül éri el.
A Nézőpont elemzése arra is rámutat, hogy
az EU hivatalos felmérésének eredménye a szöges ellentétét mutatja annak a képnek, amelyet a Transparency sulykol a magyarországi korrupciós helyzetről (lásd a fenti keretes írásunkban).
Ráadásul az Eurobarometer kutatása reprezentatív felmérésen nyugszik, míg a Transparency indexe egyáltalán nem. Azt pedig a Nézőpont elemzésében tételesen kimutatja, hogy
a Transparency indexe elfogult, a magyar kormánnyal szemben kritikus szereplők véleményein alapul.
Mindezen visszásságok ellenére a Transparency indexe olyan hivatkozási pont lett, melyre mutogatva országokat elmarasztaló jelentések születnek az EU-ban, vagy akár kormánytagokat tesznek szankciós listára az Egyesült Államokban, de Mráz Ágoston szerint Magyar Péter is a Transparency munkásságának köszönheti, hogy Magyarországot rendre az EU legkorruptabb országaként jellemezheti.
Lapunknak Hack Péter jogász korábban ezzel a jelenséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Teljesen általános jelenség lett, hogy a különböző nemzetközi dokumentumokban kritika nélkül civil szervezetek jelentéseiből dolgoznak, és tényként írják le, ami valójában a vitában csak az egyik fél véleménye. Az Európai Unió dokumentumaiban rendszeresen ez érhető tetten. Ezeknek a – civil szervezetektől átvett – állításoknak egy része helytálló, jogos kritika, egy másik része viszont téves vagy kifejezetten olyan ideológiailag meghatározott álláspont, ami természetesen vita tárgya lehetne. Viszont
ezeket a szervezeteket nem a vita egyik résztvevőjeként kezelik, hanem rendre döntőbíróként szerepelhetnek, ami nem helyes.
Ezt is ajánljuk a témában
A Korrupcióérzékelési Indexet, amire Pressman Rogán tiltólistára helyezése kapcsán hivatkozik, az a Transparency International készítette, amit az amerikai külügy és Soros György is pénzel.
Ezért a Nézőpont Intézet indokoltnak tartja, hogy az Európai Bizottság vonja vissza minősítését, amelyben a Transparency-féle Korrupció Érzékelési Indexet megbízható adatforrásnak minősítette.
Mráz Ágoston azt is bejelentette: „Ha azt fogjuk látni a jövőben, hogy hivatkozási alapul szolgál ez a hiteltelen felmérés, akkor petíciót fogunk indítani annak érdekében, hogy egy nemzetközi tiltakozás legyen ezzel az indexszel szemben.”
Ahogy a Mandiner is megírta, a Szuverenitásvédelmi Hivatal októberben közölt egy jelentést a Transparency International Magyarországról (TIM). Átláthatatlan működés, külföldi állami finanszírozás, manipulatív árnyékjelentések – többek között ilyen problémákra hívta fel a figyelmet a hivatal.
Ezt is ajánljuk a témában
Átláthatatlan működés, külföldi állami finanszírozás, manipulatív árnyékjelentések.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője egyébként egy ennél akár még komolyabb ügyre is felhívta a figyelmet.
Lánczi Tamás a napokban Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a Transparency jogi igazgatója, Ligeti Miklós „beismerő vallomást” tett egy Telex-interjúban, „hogy a Transparency arra használja a külföldről kapott támogatását, hogy külföldi szervezetek előtt támadja a magyar kormányt.
Bevallása szerint ugyanis Rogán Antal ügyében »kapcsolatba léptek« az Európai Bizottsággal és az Egyesült Államok szerveivel is. Ez persze eufemisztikus megfogalmazás, hiszen a TI ezen szervezetek fizetett ügynöke, vagyis csak rutinszerűen felhívták a gazdáikat.”
Lánczi egyébként már korábban is kemény véleményt fogalmazott meg a Transparency tevékenységével kapcsolatban. Tavaly nyáron a Tranziton Ligetivel folytatott vitájukon azt mondta vitapartnerének: „Amit ti folytattok, az politikai tevékenység civil álruhában”.
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közötti vita nyitotta a Tranzit délutáni vitáinak sorát. Összefoglaló.
A Mandinernek Hack Péter jogász, a Transparency korábbi munkatársa még tavaly nyáron nyilatkozott a szervezet korrupciós indexéről.
„A Transparency korrupcióérzékelési indexet ad ki évente, amely csupán azt mutatja meg, mennyire elterjedtnek tartják egyes országokban a korrupciót. Azt, hogy mennyit beszélnek róla, de ez nem mutatja meg, hogy mekkora valójában a korrupció egy országban. Alaptétel, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyek ha sokat szerepelnek a statisztikákban, az azt jelenti, hogy az állam hatékonyan lép fel velük szemben” – fogalmazott Hack.
A jogász ugyanebben az interjúban egyébként arról is leránotta a leplet, hogy mi alapján kapnak támogatásokat a Transparencyhez hasonló NGO-k.
„Dolgoztam ilyen civil szervezetekben, pontosan tudom, hogy csak arra kapnak pénzt, ami a donor értékrendjének megfelel”
– jelentette ki lapunknak a jogász.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha megszüntetnék a tévesen „vétóként” emlegetett együttdöntés intézményét az unióban, akár két erős állam is könnyedén határozhatna Magyarország sorsáról, anélkül, hogy beleszólhatnánk.
De kik a donorok? Fentebb már említettük, hogy a rangsorban feltűnően előkelő helyezést elérő országok nem csekély pénzzel támogatják a Transparency munkáját. De nem ők a nemzetközi szervezet egyedüli forrásai.
A Nézőpont elemzése felidézi, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint
a Transparency International központja működésének nagyjából 50 százaléka közpénzből van biztosítva, de a donorok között megjelenik még a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundation, a Sigrid Rausing Trust is, míg nagyvállalatok közül a múltban szintén sok korrupciós botrányban érintett Siemens AG76, valamint az Európai Bizottság is, mely 44 millió euróval finanszírozta a nemzetközi szervezet működését 2014-2023 között.”
Lánczi Tamás és Ligeti Miklós vitáját a Tranziton alább tekintheti meg:
Nyitókép: German Embassy Budapest/Adrián Zoltán
Ha valamiért, ezért van értelme politizálni.
Orbán Viktor példája ihlette az aláírókat.
Az Európai Bizottságot természetesen nem zavarják az események.
Denisz Smihal szerint sosem voltak ilyen közel az EU-tagsághoz.
Őszintén elmondta a véleményét a jobboldali politikus.
Új lomtalanítási rendszert vezetnek be a fővárosban, a cél hosszú távon a környezet védelme, és a lomok újrasznosítása lesz.
Az Iszlám Állam több nemzetközi eseményen készül lecsapni. A velencei karnevál, a cannes-i filmfesztivál és a híres bécsi operál sincs biztonságban.
